Mint talán sokan emlékeznek rá, a pekingi olimpia előtt több csapat (Barcelona, Werder Bremen, Schalke) nem akarta elengedni játékosait az olimpiára és ez komoly vitát váltott ki közöttük és a FIFA között. Ezt áthidalandó Blatter azt szeretné elérni, hogy a jövőben csak húsz évnél fiatalabb labdarúgók vehessenek részt a játékokon.
A labdarúgás és az olimpia viszonya soha nem volt teljesen egyértelmű, ezért a probléma nem új keletű. Amikor 1908-ban hivatalosan is felkerült az olimpia programjára, akkor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) az amatőr sportot támogatta és fizetett sportolók nem indulhattak. Ez nem is okozott gondot egészen a 30-as évekig, ekkor kezdte felütni a fejét ugyanis a profizmus a labdarúgásban, ezért ki is maradt az 1932-es játékok programjából. (Ez a hivatalos verzió, nem hivatalosan azonban a rendező Los Angeles enyhén szólva sem ragaszkodott a labdarúgáshoz.)
A profi futballisták 1984-ig nem is szerepelhettek az olimpián, ami miatt visszaesett az érdeklődés iránta, Ebben az is közrejátszott, hogy 1952 és 1988 között, egy kivételtől eltekintve, kizárólag kelet-európai csapatok nyertek, itt ugyanis, legalábbis hivatalosan, tilos volt a profi sport. Ekkor a NOB szerette volna, hogy a profik is részt vegyenek, ám a FIFA, saját rendezvényei presztízsét féltve, ezt ellenezte. Ekkor született a szabály, hogy csak olyan futballisták léphetnek pályára, akik nem szerepeltek még világbajnokságon.
Ez a szabály négy évig volt, ezt követően lépett az érvénybe a mostani rendszer, mely szerint 23 éven aluliak vehetnek részt a játékokon, valamint minden csapat nevezhet három túlkoros játékost.
